Ilyen is volt: virágtenger borította a Halál-völgyet, a Föld egyik legszárazabb területét

A Death Valley Nemzeti Park (magyarul Halál-völgy Nemzeti Park) a legszárazabb és legforróbb amerikai nemzeti park. Itt található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, a Badwater-medence is, 86 m-rel a tengerszint alatt. Nevét a kaliforniai aranyláz idején kapta a bevándorlóktól, akik eltévedtek és majdnem odavesztek a völgyben. A Death Valley a Föld egyik legforróbb területe: száraz, sivatagos, az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 mm.

 

 

1913. július 10-én 56,7 °C-ot mértek, ami azóta is rekord az Egyesült Államokban. A nappali átlaghőmérséklet júliusban eléri a 47 °C-ot, és nem ritkák az 50 °C fölötti értékek. Az óceán felől érkező nedves légtömegeket a hegyek felfelé kényszerítik. A vízpára kicsapódik, és hegylánc túloldalára már csak száraz levegő érkezik.
A Death Valley-t három nagy hegylánc választja el az óceántól: a Parti-hegység, a Sierra Nevada, végül az Argus és a Panamint hegység, a Mexikói-öböl felől érkező felhőknek a Sziklás-hegység állja útját. Éppen ezért ide csak igen kevés csapadék jut, ráadásul ez a kevés viszont hirtelen, nagy esők formájában hullik.

A Death Valley általában így fest:

 

 

A szélsőséges klíma ellenére azonban sok növényfaj honos a Death Valley Nemzeti Parkban, ezek közül huszonegyet sehol másutt nem találni. A szélsőséges klímában kulcskérdés, hogyan sikerül a növényvilágnak alkalmazkodni a száraz éghajlathoz. A völgyre jellemző kreozot cserje és a meszkvitófa gyökere 15 m-re is lenyúlik, hogy elérje a talajvizet. A Halál-völgyben ugyanakkor a 2016-oshoz hasonló, látványos virágzás viszonylag ritkán fordul elő, azt megelőzően legutoljára 15 éve volt ilyen gyönyörű virágtenger. A különleges virágzás a megszokottnál nagyobb mennyiségű esőnek köszönhető. Ez azért különös, mert – évről évre – elképesztő szárazság sújtja Kaliforniát, a Halál-völgyben viszont jóval több eső hullott le.

 

A lehullott eső következtében pedig így nézett ki:

 

 

A Halál-völgy egyébként sokféle hüllő, madár és emlős otthona, mind jól alkalmazkodtak a sivatagi környezethez. A sokféle és nagy számban is megtalálható rágcsáló mellett él még a völgyben és a hegyekben földikutya, hiúz, puma és kitróka is. A legnagyobb őshonos emlős a kanadai vadjuh, kisebb csordái főleg a hegyoldalakon barangolnak, de néha letévednek a völgy aljára is.

 

 

——————–

(Forrás: erdekesvilag.hu, fotók: Shutterstock)

 

 

Psszt! Mielőtt kilépnél, használd ki a lehetőséget, és lesd meg nyugati parti ajánlatainkat az amerikaneked.com oldalunkon!