A Rushmore-hegy sziklába vájt elnökei

A Rushmore-hegy, amely a hatalmas nemzeti emlékhelyéről vált híressé, az amerikai Dél-Dakota államban található. Az itt látható hatalmas nemzeti emlékhely 1927 és 1941 között készült.

A hegy oldalába 1927 és 1941 között négy nagy amerikai elnök arcmását vésték. Az elnökök – balról jobbra haladva – a következők: az első amerikai elnök, George Washington, a harmadik Thomas Jefferson, a huszonhatodik Theodore Roosevelt és a tizenhatodik Abraham Lincoln.

Shutterstock | A Rushmore-hegy Nemzeti Emlékmű, Dél-Dakota, USA – szeptember 30.

Miért ez a négy elnök?

Azért ezt a négy elnököt választották, hogy képviseljék a nemzet születését, növekedését, fejlődését és megőrzését. Washington a demokrácia megteremtőjeként került az első helyre, ám természetesen ő is harcolt az indiánokkal a XVIII. század végén. A második helyre Jefferson került, aki ugyan a függetlenségi nyilatkozat (1776) egyik legfőbb megalkotója volt, de az indiánok elleni harcokban ő is részt vállalt.

A még érintetlen Rushmore-hegy a projekt kezdete előtt.

A sorban következő harmadik, 18 méteres szobor Theodore Rooseveltet ábrázolja, aki keménykezű politikusként lépett fel az őslakosokkal szemben. Abraham Lincoln az USA 16. elnökeként nagy szerepet vállalt a polgárháborúban (1861–1865). Apját sziú indiánok gyilkolták meg, ennek ellenére egy 1862-es felkelést követően meglepően nagyszámú indiánnak óvta meg az életét – olvasható az index.hu cikkében.


Az ember az arcok mögött

John Gutzon Borglum, dán származású szobrász kapta a feladatot, hogy a különleges emlékművet kifaragja. Borglum úgy vélte, hogy sem a kijelölt helyszín, sem az alakok nem megfelelőek, ezért az 1.745 méter magas Rushmore-hegyet választotta a mű kivitelezéséhez, finomszemcsés gránitja miatt. A megfelelő kőzet megtalálásához mégis több méternyi követ kellett lerobbantani, összességében a munkálatok során mintegy 450.000 tonna követ hasítottak le a hegyről. A munka során keletkezett törmelék azóta is látványos kupacként terül el a dombormű alatt.

americacomesalive.com | John Gutzon Borglum, dán származású szobrász kapta a feladatot, hogy a különleges emlékművet kifaragja.

A szobrász úgy döntött, egyenként készíti el a fejeket, amelyben közel 400 munkás (köztük bányászok, szobrászok és sziklamászók) vett részt. Nem akart egyszerre dolgozni mindegyiken, mert így egymáshoz és a környezethez is illesztheti azokat – írja az Érdekes Világ. Miután meghatározták a faragási területet, ezt követően robbantották ki a sziklából a felesleges részeket. Az egész munka nagy részét dinamittal végezték, csak az apróbb részletekhez használtak fúrót.

A négy fej mindegyike 18 méter magas, az orrok átlagban 6 méter hosszúak. A szájak 5,5, a szemek pedig 3,5 méter szélesek. Ahhoz, hogy az arcok ekkora méretben is ilyen jól mutassanak, óriási mérnöki tudás kellett. A “Roosevelt-rész” külön kiemelendő, hiszen ő található a leghátrébb, ezért az ő arcának kifaragásáért 37 méterrel kellett a szikla belsejéig fúrni.

U.S. National Park Service | A munka nagy részét is dinamittal végezték, a részletek kidolgozásához használtak csak fúrót.

Az eredeti tervek szerint az alakokat derékig ábrázolták volna, de finanszírozási gondok miatt csak a jelenleg látható arcok készültek el. Egyedül a legelőrébb lévő Washington galléros öltözékét lehet felismerni, illetve kivehető még a jobb szélen helyet foglaló Lincoln bal kezének felső része, amit a tervek szerint ruhájának hajtókájára kulcsolt volna.

Borglum nem sokkal műve befejezése előtt, 1941.március 6-án hunyt el, így sosem láthatta teljesen készen művét. A munkálatokat fia, Lincoln Borglum fejezte be, aki már 15 évesen is segített apjának a projektben.

Dominique Robinson / Shutterstock | George Washington oldalnézete a Rushmore-hegyről.

Bővítési lehetőségek, bontási követelések

Még 1936-ban javasolták Susan B. Anthony nőjogi aktivista felvételét a sziklalistára, ám az ötletet akkor elvetették. Azóta felvetődött John Fitzgerald Kennedy, Ronald Reagan és Franklin Delano Roosevelt neve is. Ám az utóbbi időben maga Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke is kérkedett azzal, hogy akár ő is lehetne az ötödik arc a Rushmore-hegy oldalában. Azonban sokan vannak, akiknek egyáltalán nem tetszik a terjedelmes műalkotás. Ugyanis a helyi őslakos indiánok továbbra is küzdenek azért, hogy visszaszerezzék az egykori szent területüket, hiszen aranyat már nem tudnak bányászni a hegyből.

Bo Shen / Shutterstock | A Mount Rushmore Nemzeti Emlékmű látképe a 244-es dél-dakotai állami autópályáról.

Az őslakosok képviselői még ma is úgy vélik, hogy a Rushmore-hegyen lévő szobrok nem jelentenek mást, mint látványos amerikai erőfitogtatást.


Ha még több érdekességet olvasnál, ajánljuk figyelmedbe a maják romvarosát, Palenque-t.