New York: mire jó egy felhőkarcoló, amin egyetlen ablak sincsen?
A „Nagy Almában” egymás fölé magasodnak az izgalmasabbnál izgalmasabb épületek, ezek között pedig New York Manhattan részében akad egy olyan felhőkarcoló is, amin egyetlen ablak sincsen.
A lenyűgöző, a rekord magas vagy épp az adrenalinbomba lehetőséget biztosító toronyházak között akadnak olyanok is, amelyek furcsák és titokzatosak. Ilyen a Thomas Street 33. szám alatti Long Lines Building, amelyre a legtöbben csak “az ablak nélküli felhőkarcolóként” hivatkoznak.
Mit lehet tudni építéséről?
A firstclass információi alapján a Long Lines Building építését az 1970-es években kezdték, az American Telephone & Telegraph Company (AT&T) megbízásából. Eredetileg telefonközpont volt, ahova – még analóg rendszereken keresztül – a távolsági hívások futottak be. Ezeket emberi munkaerővel operátorok kezeltek, mert a kapcsolás nem automatikusan történt.
Masszív kialakítása miatt födémterhelhetősége sokkal nagyobb, mint egy átlag felhőkarcolóé, így a belterek magasságának kialakítása is ehhez igazodik. Mivel a hidegháború idején tervezték, ezért a biztonságra prioritásként tekintettek: egy esetleges atomtámadás esetén körülbelül 1,500 embernek biztosított volna két hétre elegendő ellátást. Mindezt a saját vízellátó- és szellőzőrendszerre, valamint generátorokra alapozva.
Tehát ez az egyik fő oka, hogy nem kerültek rá ablakok, ugyanis a háború során innen kommunikáltak volna a nagy katonai központokkal; az ezt segítő eszközök működtetéséhez pedig elengedhetetlen a belső hőmérséklet szabályozása.
Milyen paraméterekkel rendelkezik az épület?
Alapvető paraméterei a mai napig nem tisztázottak, csak becsléseket tudunk közölni a méreteiről. Egy körülbelül 167 méteres, 29 emeletes épületről van szó, amelynek homlokzatát nagy méretű szellőzőnyílások törik meg. Belülről még rejtelmesebb, nem meglepő módon kevés – megerősített – információ áll rendelkezésünkre a berendezéséről és a belső funkciókról. Csak a kiválasztott személyek léphetnek be, amely tovább növeli az épület titokzatosságát.
Mire használják manapság?
Mire tippelnél egy jól védhető, a külvilágtól elzárt, bunkerszerű épület esetén?
Edward Snowden kiszivárogtatott információ alapján megfigyeléseket végeztek az épületben, továbbá állami szerv is kapott egy saját szintet. Ezeket hivatalosan a The Intercept is közzétette 2016-ban, írásuk szerint az NSA (National Security Agency, magyarul: Nemzetbiztonsági Ügynökség) is itt tevékenykedett. Az összes, az országba befutó elektronikus levélhez hozzáfértek.
Bár a kiszivárogtatott NSA-dokumentumokban sosem tettek említést a beton monstrumról, meggyőződésük, hogy központi színtere volt a globális lehallgatási programnak. Ezt az NSA és az AT&T cáfolta. Hivatalosan manapság már csak adatközpontok működnek az épületben.